JSMP Lansa Relatóriu Tribunal no Rezolusaun Disputa Alternativu

Organizasaun Judicial System Monitoring Program (JSMP) liu hosi USAID nia projetu Mai Munisípiu ne’ebé hanaran Ba Distrito lansa relatóriu temátika hosi peskiza ne’ebé sira halo kona-ba oinsá tribunál (justisa formál)konsidera rezolusaun ba disputa iha komunidade (justisa naun-formál).

Relatóriu ho títulu “Tribunál no Rezolusaun Disputa Alternativu” ne’e konsege prodúz, tanba hetan apoiu Jenerozu husi Povu Amerikanu liu husi Ajénsia Estadus Unidus ba Dezenvolvimentu Internasionál (USAID) nu’udar parte husi JSMP nia parseria ho projetu Mai Munisípiu ne’ebé implementa husi Counterpart Internasionál no Tetra Tech DPK.
Relatóriu ne’e hakerek bazeia ba monitorizasaun no peskiza iha Tribunál Baucau, Covalima, Dili, no Oe-Cusse durante fulan-lima nia laran (Janeiru to’o Maiu 2017).
Durante períodu da ne’e, JSMP halo monitorizasaun no avaliasaun ba totál kazu 108 no husi kazu 108 ne’e, iha kazu 26 mak sira deside hodi resolve tuir família/komunidade hafoin lori ba tribunál ka molok lori ba tribunal, enkuantu kazu 82 mak Tribunál rasik mak halo tentativa konsiliasaun.
Enkuantu, objetivu husi relatóriu ne’e mak atu haree oinsá tribunál nu’udar órgaun independente ida ne’ebé administra justisa formál konsidera rezolusaun ne’ebé akontese iha nivel komunitária durante prosesu julgamentu no halo desizaun ba kazu sira.
“Peskiza ne’e mós deskobre katak konsiliasaun ne’ebé halo iha Tribunál nu’udar instrumentu importante ida atu redús pezu/todan iha tribunal,” Diretor Ezektivu JSMP, Luis Oliveira Sampaio hateten.
Relatóriu ne’e konklui, katak maske rezolusaun komunitária iha aspetu pozitivu balun, ezemplu bele hakma’an todan husi tribunál liu-liu ba ofensa ki’ik sira (krime semi públiku), tribunál ninia konsiderasaun ba rezolusaun sira ne’e tenke haktuir saida mak lei permite.
“Tuir lolos Ministériu Públiku mós iha kompeténsia atu deziste keixa ba kazu semi públiku sira durante prosesu inkéritu, ne’ebé rezulta iha terminasaun prosesu sira ba kazu hirak ne’e, maibe ida-ne’e lakontese durante ne’e,” nia hateten.
Entretantu Prezidente Tribunál Rekursu, Juis Deolindo dos Santos ne’ebé mós fó ninia intervensaun durante lansamentu relatóriu ne’e, katak konstituisaun Timor-Leste rekonese norma pratika kustumariu hirak ne’e no pratika uzu kostumáriu ne’e eziste tiha ona antes justisa formál estadu nian ka tribunál sira eziste.
“Pratika hirak ne’e la’o iha Timor laran tomak ho ninia maneira rasik hodi fó solusaun ba komunidade sira nia problema,” nia hateten.
Entretantu Prezidente Komisaun Reforma Lejislativa no Setor Justisa Jorge Graça hateten rezolusaun disputa komunitáriu iha natureza sosial iha ninia lejitimidade sosial rasik no iha forsa espirituál ne’ebé mai hosi konviksaun istóriku.
“Ida-ne’e mak ita nia komunidade aplika no ninia valor desizoens sira bazeiadu ba vontade koletivu hosi sira ne’ebé involve hodi kria paz no harmonia sosial, no konstituisaun permite pratika ida-ne’e,” nia hateten.