- Publika iha: 07 Março 2023
Portavós Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL), Superintendente Xefe Arlando de Araujo hatete, Timoroan na’in 14 ne’ebé hetan bosok husi ajénsia Timoroan ida hodi ba servisu ilegál iha Malasia fila ona mai Timor-Leste.
Nia dehan, ajénsia ne’ebe bosok vítima na’in 14 dehan sira iha Sekretáriu Estadu Formasaun Profesional no Empregu (SEFOPE) ho vitima sira tenki hatama osan ema ida-ida montant $1.500 hodi ba servisu iha Malasia ho legal, maibé to’o iha ne’ebá sira servisu ilegál to’o hetan kapturasaun husi servisu migrasaun Malasia nian no submete ba prosesu no deporta sira fila mai Timor-Leste.
“Vítima dehan sira ba servisu iha Malasia no to’o mai ona Timor-Leste. Dadaun ne’e halo hela prosesu identifikasaun iha polísia ba vítima na’in 14 ne’e,” Portavós PNTL Superintendente Xefe Araujo dehan iha Quartel Jerál PNTL, iha Kaikoli, Díli.
Nia dehan, tuir informasaun sira hetan katak vítima na’in 14 ne’e sai husi Timor-Leste iha dia 12 Agustu tinan 2022 no tama ba Malasia hodi servisu ne’e ilegál.
“Ita-nia vítima 14 ne’e kompostu husi feto na’in 2 no mane 12,” nia informa.
Entretantu, vítima inisial MX dehan, ajénsia ne’ebe bosok sira dehan ba servisu iha Malasia legál no fasilidade hotu ajénsia mak responsabilidade maibé sira tenke hamata osan ho montante $1.500 ema ida-ida.
“Ami sai husi Timor iha dia 12 agustu tinan 2022 ne’e liuhusi dalan legál, maibé to’o iha Malasia ajénsia ida iha ne’ebá halo fali dokumentu falsu, tiket mós falsu, identidade más falsu, hodi tama ba servisu iha Malasia ho ilegál,” nia dehan.
Nia dehan, sira to’o iha ne’ebá konsegue servisu duni durante fulan 3 iha área fabrika dos nian no kada fulan sira tenke hetan saláriu $2.400 dolar Malasia nian, maibé ema selu de’it $1.100 ba dolar karik US$250.
“Iha Outobru 27, migrasaun mai kaer ami hodi ba sela depois ba iha tribunal no desizaun ikus ami hetan pena prizaun fulan 4 iha prizaun. Maibé hatun fali to fulan ida iha prizaun, ikus mai husi embaixada [Timor-Leste] foti ami no haruka mai fila mai Timor,” vítima MX dehan tan.
Vitima sira eziji ba ajénsia ne’ebe habosok sira atu fó fila osan ne’ebé sira hatama ba, tanba durante servisu sira la haruka osan mai Timor-Leste tanba to’o iha ne’ebá pasaporte no telefone mós ema hadau hotu.
Nune’e mós husu ba joven sira labele fiar tan ajénsia ilegál sira-ne’ebé bosok dehan atu ba servisu iha rai-liur, di’ak liu, tuir dalan ne’ebé governu realiza nune’e labele sai vítima.